Bloginfó-Új rész

Sziasztok! Most egy ideig abbahagyom az írást. Elnézést, hogy most egy ideig nem írok de nem nagyon lesz időm. Majd próbálok egy hosszú részt írni nektek.
+ Új blogot kezdtem I will never let you down címmel, Shay Mitchell és David Henrie főszereplésével. Akit érdekel, itt megtalálhatja: http://i-will-never-let-you-down.blogspot.hu/
-Köszönettel:Hale.Lucy

(Duplarész) 03-Csalódás, 04-Híres ismerős

Sziasztok, most dupla résszel jelentkezem, és a 2. eléggé eseménydúsra sikeredett. Ha tetszett, iratkozzatok fel és írjátok le a véleményeteket a blogon található chat-be. :) -Hale.Lucy

Josht Miranda-val csókolózni. Többféle érzés kavargott bennem. Tudtam, hogy már szakítottunk és nem is jelentett nekem semmit. De az, hogy a nővéremmel kikezdett? Ez már sok volt nekem. A zene hangosan ment a háttérben. Szerencsére ők nem vettek észre engem és másnak sem tűnt fel, hogy úgy körülbelül öt perce álltam egy helyben és csak őket figyeltem. Nem bírtam és nem is akartam tovább ott maradni és mivel láttam, hogy a barátnőim mennyire élvezik a bulit, nem akartam őket elrángatni, ezért inkább felbaktattam a szobámba. Még oda is felhallatszott a zaj de még is kellemesebb volt a környezet. A lenti örömteli pop dalokból már elegem volt, ezért a rádiómba csalódással teli számokat hallgattam, mint például Adele-Someone like you. El voltam a szobámban a gondolataimmal, de apa benyitott. Rámnézett és az állapotom alapján nem kérdezett semmit csak leült mellém. Végül én megszólaltam.
-Nem akarod megkérdezni, hogy mi a bajom?-kérdeztem.
-Ha gondolod.-húzta mosolyra a száját.-Régebben mindig úgy szeretted, ha megvárom azt az időt, amikor el akarod mondani.
-Ez igaz.-mondtam és már teljesen feloldódott bennem a feszültség.
Tényleg így volt. Emlékszem három évvel ezelőtt összevesztem Ashley-vel, és apa ugyanúgy cselekedett mint most. Azóta megszokásává vált.
-Miranda összejött a volt barátommal, Josh-al a hátam mögött. Volt képe erre a bulira is vele jönnie, amikor köztudott volt, hogy én is itt leszek, hiszen ez egy nekem rendezett esemény! Mintha direkt azt akarták volna, hogy észrevegyem őket. Én biztosan nem bírok vele megint egy légtérbe kerülni.
A kijelentésemet ismét egy kis csend övezte. Azaz mi nem beszéltünk, de lentről még mindig felszűrődött a zene zaja.
-Tudod anyáddal arra a megállapodásra jutottunk, hogy ha akartok jöhettek hozzám rövidebb vagy hosszabb időre, vagy hozzá. A nővéred nem fogad el tőlem semmit, de ha te gondolod egy kis időre ide költözhetsz.-mondta.
Rendben van.-válaszoltam.-És Miranda miért utasítja el azt, hogy egyántalán része legyél az életének?-kérdeztem.
-Egyik ok, hogy nem támogattam azt az ötletét, hogy egyetem vagy főiskola helyett modellkedjen. Így nem lesz jövője. A második, hogy édesanyád valahogyan mellé állította őt. Te és a nővéred mindig is különböztetek. Ő olyan önfejű megy saját maga után akkor is, ha tudja, hogy az ő ötlete rosszabb. De nem akarja az önbecsületét megsérteni és bevallani, hogy a szüleinek volt igaza. Te viszont mindenben kikérted a véleményünket nagyrészben az enyémet és minden napban találtál olyan dolgot, aminek örülhettél. Ez még most sem változott.-mondta
-Ha nem gond, akkor holnap költöznék.
-Nem baj, de nekem el kell egy kicsit utaznom a banda miatt. Nem gond ha Nicola-al és a lányával itt maradnál?-tette fel a kérdést.-De van egy másik megoldás is. Eljössz velem. Csak egy hétről van szó. A One Direction New York-ban koncertezik és még van egy-két dolgom. Természetesen a koncerten is jelen lehetsz. Segíthetsz.
-Ha nem veszed sértésnek inkább veled mennék.-mondtam és mindketten elnevettük magunkat.
Apával együtt kimentem az ajtón majd végül összeszedtem a lányokat és elindultunk visszafele.Mivel én voltam az egyetlen "józan" a társaságban, azaz én nem fogyasztottam alkoholt, ezért átvettem a sofőr szerepét. Útközben elmeséltem nekik a történteket.
-Már megint elutazol?-kesergett Sasha.
-Igen, de csak egy rövid időre.
-Majd hozol nekem képeslapot? Tudod hogy gyűjtöm.-mondta Troian.
-Persze. De még nem is biztos hogy megyek. Anya nem is tudja,hogy elvileg holnap mennén New York-ba.
-Már felnőtt vagy. Nem szólhat bele az életedbe. Te döntöd el, hogy mit akarsz.-mondta Shay.
És tényleg igaza volt. Fő, hogy határozott és magabiztos legyek. Miután kiraktam a lányokathaza indultam, de akaratlanul is elkanyarodtam Josh háza felé. Megtudtam amire kíváncsi voltam. Mira autója ott állt nála. Tehát még nem volt otthon.
-Szia anya.-csaptam be szokásomhoz híven elég hangosan az ajtót.
-Szia. Milyen volt a party?-kérdezte.
-Jó. Nicole szimpatikus, a lánya, Kyara kevésbé. De van egy dolog, amit meg kell beszélnünk.
-Igen. Mondd már mi a baj, olyan rosszul festesz.
-Miranda egy nem éppen kedves dolgot tett, kavar Josh-al. Ezért apa felajánlotta, hogy menjek vele New York-ba. És én elszeretnék vele menni.
-Oh. Hát nem biztos, hogy ez jó ötlet. Nem kell ezért elmenned főleg nem apáddal. Biztosan meg tudod ezt beszélni a nővéreddel egy kellemes ebédnél.
-Nem hiszem el, hogy a helyett hogy azt néznéd, hogy mi nekem a legjobb még most is próbálod apát hibáztatni az egészért. Mellesleg ezt nem lehet egy kajálással lerendezni. És nem azért jöttem, hogy engedélyt kérjek az utazásra, hanem, hogy bejelentsem.Épp most jött az SMS, hogy le vannak foglalva a jegyek-mondtam és felmentem a szobámba.
Nagyon nehéz a rengeteg ruháim közül a legszükségesebbeket összeszedni és nem is sikerült, ezért inkább két bőröndöt teletömtem ruhákkal és mentem is aludni.
Reggel nagyon vidáman ébredtem és abba voltam, hogy semmi vagy senki sem tudja elronta a kedvemet.Igen ám, de amikor leráncigáltam a két jól megpakol bőröndöt a lépcsőről, ott állt az előszobában anyán kívül az ifjú szerelmespár is. A fejemben többször lejátszottam a jelenetet, hogy amikor találkozok velük, mit fogok mondani. Végül ahelyett, hogy lerohantam volna őket, kedvesen üdvözöltem őket.
-Micsoda meglepetés. Kicsit magunkra hagynátok anyával, hogy elbúcsúzhatsak tőle?
-Persze.-mondta Josh és arcáról nemcsak meglepettséget olvastam le, hanem szomorúságot is.
-Hiányozni fogsz. De most muszály lesz elmennem.-mondtam.
Még váltottunk pár szót aztán érzengő búcsú helyett gyorsan kimentem, ahol már apa várt rám. A gépünk  szerencsére nem késett így elkerültük a várakozást.

***

Nem tudom, hogy mindenkit ennyire elvarázsol-e ez a város, de én azonnal elsőre beleszerettem. Egyszer kiskoromban jártam itt, de már semmire sem emlékszem belőle. Annyi látványosság van itt amiket muszály megnéznem. Elsőként a Szabadság-szobrot szeretném megtekinteni majd végig akarok sétálni a Times Square-en. A szállodánk felé igyekezve átkeltünka Brooklyn Hídon ami szontén csodálatos látványt nyújtott. 

-Apa segítenél?-kérdeztem tőle, ugyanis én annyi cuccot hoztam magammal, mintha egy évre jöttünk volna ide.

A csomagok becipelése volt az egyik gond, aztán jött a nagyobbik.

-Jó napot. Byron Hale névre volt két szoba foglalva egy hétre.

-Egy pillanat.-szólalt meg a recepcióshölgy, majd elment valamit megkérdezni a munkatársaitól.

Hosszú várakozás után visszajött.

-Sajnálom uram, de erre a névre nem volt szoba foglalva . De ki tudtuk deríteni, hogy egy másik helyszínen foglaltak nálunk.

-Remek. Esetleg megkaphatnám a címét?

-Természetesen.-mondta a nő, majd a kezünkbe nyomta a címet.

-Sokat kell mennünk a másik hotelig?-tettem fel a kérdést nagyon halkan, ugyanis egyikünknek se volt jó kedve.

-New York másik felén van.-mondta.

A csúcsforgalomban elég nehéz volt taxit fogni aztán még ott volt a hatalmas dugó amibe keveredtünk. Alig vártam, hogy ennek a napnak vége legyen.

Kis idő múlva már a megfelelő helyen álltunk a szobánkhoz vezető lift-ben.

-Itt van a kulcsod. Fél óra múlva a bandatagok is itt lesznek, addigra szedd össze magadat és gyere le a hallba.-mondta, majd kezembe nyomta a szobám kulcsát. Kicsit bóklásztam a hatalmas folyosón, ugyanis a szobánk nem, hogy nem egymás mellett, hanem nem is azon az emeleten volt. Két emelettel feljebb megtaláltam a szobámat, ami egyébként gyönyörű volt. A hatalmas ágy mellett egy óriási lávalámpa díszelgett. Sok elektronikai dolog is volt. A fürdőszoba kicsit visszafogottabb, de stílusos volt. Gyorsan küldtem pár képet a barátnőimnek, akik azonnal olyasmi válaszokkal bombáztak, hogy de szerencsés vagyok. Hamar átöltöztem és siettem is le az aulába. Kupola alakú volt és egy méregdrága csillár lógott. Az asztalunkat hamar megtaláltam, ugyanis a világ legíresebb fiúbandájával vacsorázok. Nyilvánvalóan most rengetegen irigyelhettek, de én nem éppen rajongok értük. Úgy éreztem,jól döntöttem, hogy erre az estére az egyik legdrágább ruhámat, egy fehér Angelys Balek szoknyát választottam, mert mindenkin a ruha volt a lényeg.
-Sziasztok.-szólaltam meg.
-Helló.-jött mindenfelől a válasz, majd a pincér kihúzta a székemet én pedig leültem.
-Ő itt a lányom, Amanda.
-Fősulira vagy egyetemre jársz?-kérdezte Harry.
-Most kihagyok egy évet, de aztán majd egyetemre megyek.-mondtam.
-Az semmi, én nem is tudom mennyi évet hagytam ki a hirtelen jött hírnév miatt. Aztán egpróbáltam tanulni, de a koncertekés turnék közepette nem ment. Amikor pedig van egy hónap szünetünk, akkor pedig tényeg pihennem kell.-mondta Liam, mire mindenki felnevetett.
-Egyébként nem kell feszengned attól, hogy ismeretlenekkel beszélgetsz. Majd mindjárt összhangba lesz mindenki és bedobnak vicces témákat.-súgta oda nekem Niall.
-Ennyire látszik rajtam?-kérdeztem,mire ő csak elmosolyodott.
És tényleg úgy volt, ahogy mondta. Idővel elkezdett oldódni a hangulat, nekem meg teljesen megváltozott a véleményem a fiúkról. Így, hogy jobban megismertem őket, rájöttem, hogy nem csak olyan úgymond "tinisztárok", hanem ugyanolyan emberek mint mi. Vannak ézéseik és jókat lehet velük beszélgetni, énekelni és legfőképpen nevetni. A nevetésből a vacsoránál sem volt hiány. Közben pedig rengeteg irigykedő szempár meredt rám olykor elég feltűnően. Végefelé pedig már apa fel is ment a szobájába, mivel a One Direction-nak még le kell szervezni egy koncerthelyszínt.
Késő este együtt indultunk a lift felé.
-Elnézést, ide még négy ember fér be.-mondta egy idő hölgy a kiírást ellenőrizve.
Liam, Harry, Zayn és Louis beszálltak,mi pedig Niall-al várakoztunk.
-És nem zavar, hogy apád kicsit sokat utazik?-érdeklődött.
-Én nemrég utaztam vissza és akkor jelentette be, hogy menedzser lett. És azóta ez az első utazása.
-És te miért jöttél vele?-kérdezte.
-A nővérem összejött a volt barátommal és egyiküket se bírtam elviselni.-mondtam
Közben megérkezett a lift és rajtunk kívül senki nem várt rá, ezért ketten beszálltunk.
-Én se vagyok éppen jobb helyzetbe. Ha egy hírességgel találkozok, azzal máris összehoz a sajtó. Lassan már nem is lesz magánéletem.-mondta.
Békésen csevegtün volna tovább, de egyszer csak a lift megállt és minden világítás megszűnt.
-Basszus.-szólaltam meg.
-Térerő sincs.-mondta.-Reméljük, valakinek feltűnik, hogy megállt a lift.
-Az nagyon nem jó, mert nekem klausztrofóbiám van.-mondtam.
-Várj. Nézd meg ezt a videót, eltereli a figyelmedet.-nyújtotta kezembe a készüléket, amin a koncerteik legpoénosabb pillanatai voltak rajta. Pl. Amikor Harry egyenesen megindult a tűz felé egy törülközővel a fején, de Zayn időbe helyes irányba terelte haverját, stb.
Többször együtt nevettünk fel és tényleg úgy tűnt, gyorsabban telik az idő.
Már fél órája egy helyben voltunk, amikor a lift tetejét leszedték és kiszedtek minket.
-Elnézést a kellemetlenségért és a késésért.-modta a szerelő.
-Tudja nem lett volna semmi baj, ha a barátom nem éppen klausztrofóbiában szenved.-szállt szembe Niall a dolgozóval.
-Semmi baj, az a lényeg, hogy kint vagyunk.-mondtam, majd elhúztam őt onnan.
-Hányadik emeletre kell gyalogolnod?-kérdeztem.
-Tizenkettő.Neked?
-Szintén.-mondtam.
Így mehettünk fel a kilencedik emeletről a szobánkig.
-Hogy érezted magadat az esén? kérdezte a szobaajtóm előtt megállva.
-Nagyon jól, a liftes sztorit is beleértve.-mondtam.
-Én is. Jártál már New Yorkban?-kérdezte
-Csak kiskoromban. Most újra körbe akarom járni. De még kell találnom egy idegenvezetőt.
-Ha gondolod, körbevezethetlek a városon. Talán nem tudok róla annyit, de talán jobb egy haverral menni.-mondta.
-Köszönöm.Szia-mondtam, majd becsuktam magam mögött az ajtót és folyamatosan az járt a fejemben, hogy Niall milyen rendes volt velem egész este. És, hogy a liftben is úgy felvidított, hogy megfeledkeztem a bezártságtól. Őrületes egy nap volt.

Díj 3

Lelkes olvasóim! Most nem egy résszel jelentkezek, hanem egy díjat kaptam, amit köszönök szépen Pretty_girl-nek.-Lucy*-*

Once Upon a Time

Szabályok:

1, Írj 11 dolgot magadról.

2, Válaszolj 11 kérdésre.

3, Tegyél fel 11 kérdést

4, Küldd tovább 11 embernek.

11 dolog magamról:

1, Kedvenc idegennyelvem az angol.

2, Szerintem fontos a Földön az állatvédelem.

3, Nem szeretem a népdalokat.

4, Kedvenc tantárgyaim a fizika és a kémia.

5, Szeretem az eső utáni tiszta levegőt.

6, Szeretek zenét hallgatni.

7, Nem bírom, ha valaki valakit külső alapján ítél meg.

8, Szeretek olvasni könyvet és blogot egyaránt.

9, Szeretnék eljutni New York-ba.

10, Valamelyik példaképemmel akarok találkozni majd a jövőben.

11, Gyakran a hétvégét semmitevéssel töltöm.

11 válasz:

1. Mi a kedvenc dalod?-Zedd-Clarity, One Direction-Rock me

2. Mi a szerencse számod?-11.

3. Mi a kedvenc színed?-Lila.

4. Ha lenne egy 5SOS vs. 1D összecsapás, kinek szurkolnál?-Természetesen One Directon♥♥ Directoner Forever♥

5. Mi a kedvenc időtöltésed?-Olvasás, zenehallgatás.

6. Melyik évszakban van a szülinapod?-Ősz.

7. Melyik hírességgel lennél legszívesebben jóban?-A Pretty Little Liars-os szereplőkkel. Közülük is legjobban Lucy Hale-el, Shay Mitchell-el, Ashley Benson-al és Sasha Pieterse-vel. Na meg az 1D-s fiúkkal.

8. Játszol valamilyen hangszeren?-Igen. Hegedű+zongora.

9. Ha lenne bakancs listád, mi állna az első helyen?-Befutni külföldön a zene és filmiparban.

10. Hova mennél el legszívesebben?-A kontinens biztos:Amerika.

11. Mi a kedvenc sportágad?-Különösen nincs, de a röplabdát kedvelem.

11 kérsés:

1, Mi a kedvenc számod?

2, Glee vagy Pretty Little Liars?

3, Szerinted lesz világ vége?

4, Twitter vagy Facebbok?

5, Justin Bieber vagy One Direction?

6, Szeretsz olvasni?

7, Könyv vagy blog?

8, Ki a kedvenc színészed ls színésznőd?

9, Jártál már Hollandiában?

10, Szereted a sajtot?

11, Miket vinnél magaddal egy lakatlan szigetre?

Akiknek küldöm:

http://only-friends-but-stay-strong.blogspot.hu/

http://danceacademybackgroundof.blogspot.hu/

http://angelicdisasterharrystyles.blogspot.hu/2014/04/10-fejezet-felejtsuk-el.html

http://nellyandrebeca.blogspot.hu/

02-Visszatérés

Sziasztok, elnézést, hogy ilyen későn jelentkezem, de az iskola nagyon lefoglalt az elmúlt napokban. Kárpótlásul próbáltam egy hosszabb részt írni nektek, remélem tetszik majd-Lucy*-*

Amanda szemszöge

El sem hiszem, hogy elérkezett ez a nap-hazamegyek. Az elmúlt egy évben nagyon sokat változtam:nem csak külsőleg, de belül is. Volt időm végiggondolni a dolgokat. Szerencsére amikor a gépem éppen Memphis felé repített, remek idő volt. Az indulásom előtt szóltam Miranda-nak, hogy jöjjön ki értem a reptérre. Éppen ezért amikor megérkeztem, váratlan fogattatásban vol részem. Ott volt a négy legjobb barátnőm is Mira mellett. Nagyon feldobta a hangulatomat az, hogy láthattam őket.

-Annyira megváltoztál-mondta Sasha, miközben rövid shortját húzogatta lejjebb.

-Ti is-válaszoltam rá. Nem csak azért, hogy visszavágjak, hanem tényleg változtak ők is. 

Troian még vékonyabb lett, Shay-nek hasonló lett a haja mint nekem, Ashley-nek a frizurája szintén megváltozott, na és Sasha  bevállalósabb lett ruhákat illetően. Miranda olyan volt mint régen-komoly és szolid.

-És most hova megyünk?-tettem fel a kérdést.

-Haza, anyu készült-mondta Mira.

Amint bekanyorodtunk az utcánkba, ugyanúgy hallottam a madarak csicsergését mint régen. Ugyanolyan tiszta volt a levegő. A házunkon se vettem észre változást. Nagy örömmel mentem be a bejárati ajtón. Ekkor megpillantottam anyut és mellette az étkezőasztalt, ami tele volt különféle finomságokkal. Tuti, hogy egy hete csak főzött. Nem is mondtuk semmit, csak megöleltük egymást. Ennyi elég is volt.

-És apa hol van?-kérdeztem, mivel nem találtam sehol.

Nem értettem, hogy ez az egyszerű kérdés miért maradt megválaszolatlanul. Már kezdtem kicsit ideges lenni, amikor öt perce senki sem szólt semmit. Olyan csend volt, hogy még talán a saját lélegzetemet se hallottam.

-Azt hiszem,mi megyünk-mondta Shay,és a többiekkel együtt kiment az ajtón.

Már csak a nővérem és anyukám tartózkodtunk a lakásban.

-Még dolgozik.-közölte halkan Miranda.

Azonnal tudtam, hogy hazudik.

-Mira nézz a szemembe.-persze, hogy nem mert belenézni, hiszen nem az igazat mondta.

-Apád és én elváltunk-jelentette ki anya szűkszavúan.

Teljesen ledöbbentem. Annyi minden kavargott a fejemben, de abban a pillanatban csak két kérdés csúszott ki a számon:

-És erről nekem miért nem szóltatok? Mikor történt ?

-Miután elutaztál. Édesapád engem hibáztatott mindenért. Hogy összevesztünk a szomszéddal, hogy a nővéred nem orvosnak tanul tovább, hanem a modelli karrierjét építi, hogy te elutaztál. és ami engem a legjobban bántott, hogy Patric elhunyt. Az nap temettem el a fiamat ő meg ilyeneket vág a fejemhez! Ekkor nálam betelt a pohár, nem bírtam tovább. Neked meg nem akartam elmondani, mert vissza jöttél volna.

Azok alapján amit elmesélt, teljes mértékben megértettem őt. 

-És ő hol van most?

-Memphis egyik legnagyobb villájában sütteti a hasát Nicole-al.-válaszolt Miranda.

-Ki az a Nicole?-kérdeztem.

-A mostohaanyánk.

-Na várjunk. Apa elhagyott téged és már össze is jött egy másik nővel?

-Igen. De ez az ő dolga, most már csak ti fűztök hozzá-mondta anya.

-Össze is fognak házasodni, csak meg akarta várni azt, amíg hazaérsz-kaptam választ a nővéremtől.

A meglepő beszélgetés után felmentem a szobámba. Semmi sem változott. Minden úgy maradt, ahogy hagytam. Jó a ruháimmal kapcsolatban valaki megszánt és összehajtogatta meg kimosta a szennyeseimet☺ Ledőltem az ágyamra és észre se vettem, de elaludtam. Álmomban éppen különböző képek ugrottak be, hogy hogyan nézhet ki a mostohaanyám, amikor valaki felkeltett. Az a valaki anya volt és a telefont nyújtotta felém.

-Igen?-szóltam bele.

-Szia szívem. Tudom, hogy csak most érkeztél meg, de szerveztünk neked egy bulit a hazatérésedre. Szeretném ha eljönnél. Nagyon rég láttalak. És lenne pár dolog, amiről kéne beszélnünk.-mondta apa.

-Hogy érted azt, hogy szerveztünk? Rajtad kívül még ki?

-Nicole.Az estén szeretném ha megismernétek egymást és kiválasztanátok a koszorúslány ruha színét. Szerintem jól ki fogsz jönni vele és a lányával is, aki veled eggyidős.
-Oké, elmegyek. De szeretném ha Ash-ék is jöhetnének.
-Ha neked így megfelel.-mondta majd letette  a telefont.

 Nem volt sok időm, így gyorsan készülődnöm kellett. Még gyorsan küldtem egy SMS-t a lányoknak, hogy fél hatra legyenek nálam.  Aztán jött a legnagyobb gond, hogy mit vegyek fel. Rengeteg ruhám volt, de úgy éreztem, hogy egyik se megfelelő. Végül egy fekete ruha mellett döntöttem sötét sminkkel. A lányok a megbeszélt időpontban ott voltak nálam. Megkérdeztem Miranda-t, hogy nem kell-e neki fuvar, de azt mondta, megoldja.
-Szerintem a GPS rossz helyre vezetett minekt, vagy rossz címet adtam meg-mondtam, mivel egy hatalmas villa előtt találtam magamat.
-Jó helyen vagyunk. Látszik, hogy az elmúlt egy évben nem voltál itthon. Apádé Memphis egyik legnagyobb háza.-mondta Shay.
Odasétáltunk, amjd becsengettem. A hatalmas kapu egyszer csak elhúzódott. Ekkor egy nagy kertet láttam, amiben a kis tótól kezdve a hatalmas medencéig minden volt.
-Sziasztok.-szólalt meg egy ismerős hang mögűlem. Apa volt.
-Szia.-mondtam majd odamentem hozzá.
Tőle is megkaptam, hogy sokat változtam, és negyed óráig meséltem neki arról, hogy milyen LA.
-És belőled hogy lett ilyen tehetős ember?
-Azt tudod, hogy miután elmentél, elváltunk anyáddal. Ezután már az egész szabadidőmet a munkámnak szenteltem. A világhírű One Direction bandát ismered. Ők úgy jönnek a képbe, hogy a menedzserük egy éves szabadságra akart menni, de ők ezt nem engedték meg neki, így az emberük felmondott. Én Memphis-ben nagy hírnévre tettem szert, több énekesnek voltam menedzsere. Felkerestek engem, hogy vállalnám-e a munkát. Igent mondtam, persze rengeteg fizetés jár nekem. Hátránya a munkámnak, hogy egy hónapban egyszer el kell utaznom ott ahol a fiúk vannak, hogy átbeszéljük a dolgaikat. A többit tudom otthonról is intézni.-mondta apa, és a mondandója közbe alig ha vett levegőt.
Éppen válaszra nyitottam volna a számat, amikor egy szőke, magas és karcsú nő állt meg mellettem.
-Amanda, ő itt Nicole, Nicole ő Am, a lányom.
-Szia. Byron már sokat mesélt rólad. Nagyon hasonlítasz rá.-mondta
-Szia.-csak ez az egy szó esett ki a számon.
-Most nekünk mennünk kéne fogadni a vendégeket. Te addig nyugodtan menyj be a lakásba. A szobádat később megmutatom.-mondta apa, és kézen fogva elviharzott Nicole-al.
-Első benyomás?-kérdezték tőlem a lányok, akik végighallgatták az egész beszélgetést.
-Szimpatikus.-válaszoltam.
Ezután elindultunk a gyönyörű lakás bejárata felé. Az előszoba tágas volt, nagy ablakokkal. A nappaliba belépve azonnal feltűnt, hogy tele van képekkel a szoba. Mindenhol emberek voltak. Alig tudtam közlekedni, ráadásul nem is volt levegő a szobába. Amikor végre eljutottam a lépcsőig, felmentem az emeletre.
-Csak azt nem értem, ha a bulit nekem szervezték, miért nem ismerem az emberek nagy részét?
-Gondolom a mostohatesód barátai.-mondta Ash.
Hirtelen velünk szembe jött három lány. Csipkés ruhájuk épphogy takarta amit kellett.Magamutogatás felsőfokon.
-Örülök, hogy összefutunk. A nevem Kyara. Te biztos Amada vagy.-mondta nyájas hangon és folyamatosan az öltözékemet fürkészte a szemével.-Kicsit jobb az ízlése mint amire számítottam lányok.-súgta oda a barátainak, akik ugyanúgy minket néztek.
Úgy éreztem, teljesen megaláztak. Meg se szólaltam, ám szerencsére a barátnőim megvédtek, és nem hagyták szó nélkül a megjegyzéseket.
-Nézzetek csak magatokra. Elkényeztetett kis csitrik vagytok.-mondta Sasha és mélyen Kyara szemébe nézett.
Ekkor hátat fordítottak és elviharzottak. Hálásan pillantottam a barátnőim felé, aki csak rám kacsintott. Ekkor apa kijött és felvezetett a szobámba. A kedvenc színemre, lilára volt befestve.Tele volt kiegsézítőkkel és a kedvelt dolgaimmal. A szobámból nyílt egy ajtó a fördőszobára és egy az erkélyre. Nagyon tetszett minden.
-Remélem megfelel.-modta apa.
-Igen és köszönöm.-válaszoltam.
A megható pillanatot a sikítozó barátnőim zavarták meg.
-Am gyere. A One Direction koncertezik.
Apára néztem, aki bólintott, hogy mennyek nyugodtan. Bár én nem voltam oda ezért a bandáért, de lementem meghallgatni őket. Nem akartam hinni a szememnek, amikor megpillantottam......

Díj 2

Kedves olvasóim! Bár még csak egy rész van a blogomon, máris sikerült megszereznem a 2. díjamat, amit köszönök szépen Anikó-nak!

Szabályok:
- Írj 11 dolgot magadról
- Válaszolj 11 kérdésre
- Tegyél fel 11 kérdést
- Küldd tovább 11 blognak

11 dolog magamról :

#1 Kedvenc magazinom a Glamour.

#2 Szeretek műkorcsolyát nézni.

#3 El szeretnék jutni Hawaii-ra.

#4 Imádok híreket olvasni a starity-n.

#5 Nem szeretem a bunkó embereket.

#6 Szeretem a latin táncot.

#7 Kedvenc ünnepem a karácsony.

#8 Kedvelt sportom az úszás ésa röplabda.

#9 Kedvenc zeneszámaim jelenleg One Republic-Alesso:If I lose Myself Remix, Lana Del Ray vs Cedric Gervais Summertime Sadness Remix, Lea Michele-Louder, Zedd - Stay The Night ft. Hayley Williams

#10 Szerintem valamikor lesz majd világ vége.

#11 Nem szeretem az olyan blogokat,ahol nem írnak befejezést.

Válasz a 11 kérdésre :

- Mi a kedvenc színed?-Lila

- Van szerencsehozó karkötőd?-Nincs, de például szerencsehozó tollam van.

- Barbie vagy pókember?-Barbie

- Meg vagy elégedve magaddal?-Nem.

- Szeretsz olvasni?-Igen.

- Blog vagy könyv?-Mindkettőt imádom, de talán inkább a könyv.

- Van kedvenc könyv sorozatod?-Igen. Leiner Laura Szent Johanna Gimi.

- Voltál már szerelmes?- Nem.

- Vígjáték vagy horror?-Vígjáték.

- Vezetsz közös blogot valakivel?-Nem.

- Hány blogot vezetsz jelenleg?-Kettőt.

Már nem tudok másnak díjat küldeni, ígykérdést se írok☺

Díj #1

Kedves olvasóim. Olyan szerencse ért, hogy ez a blogom megkapta az első díját, amit nagyon köszönök Blood Redy-nek.

Szabályok:
- Írj 11 dolgot magadról
- Válaszolj 11 kérdésre
- Tegyél fel 11 kérdést
- Küldd tovább 11 blognak

.

11 dolog magamról :

#1 Kedvenc sorozatom a Pretty Little Liars.

#2 Legkedveltebb színésznőm és színészem Lucy Hale és Ian Harding.

#3 Számomra legszimpatikusabb közösségi oldal a Facebook.

#4 Nem szeretem a bunkó és beképzelt embereket.

#5 Kedvenc színem a lila.

#6 Szeretem, ha véleményeket és visszajelzéseket kapok a blogomon.

#7 El szeretnék jutni az űrbe.

#8 Imádom a kutyákat.

#9 Sasha Pieterse, Shay Mitchell és Lucy Hale a legkedveltebb modellek.

#10 Tél a kedvenc hónapom.

#11 Támogatom az olyan hírességeket, akik védik az állatokat.

Válasz a 11 kérdésre :

#1 Kedvenc filmed ?

 Konkrétan nincsen, de a Béegyilkosék-at szeretem.

#2 Miért pont ez ?

 Mert nagyon tetszik a történet és jól válogattak színészeket a karakterekhez.

#3 Kedvenc színed ?

 Lila.

#4 Elgondolkodtál már azon, hogy "jó" ember vagy-e ?

 Igen, sokszor. Azt gondolom mindenkinek vannak hibái, ahogyan nekem is, de nem szoktam szándékosan embereknek ártani. Én jó embernek gondolom magamat ☺

#5 Milyen fajta TV-tek van ?

 Panasonic

#6 Kedvenc blogod ? (Lehetőleg ne a sajátodat)

 http://heaveninyoureyesfanfic.blogspot.hu/2014/03/chapter-13_7.html?showComment=1395434263660#c5148679540975229912

#7 Ha nyernél a Lottón, mi lenne az első dolog amit a pénzből vennél ?

 Másik ház :)

#8 Elégedett vagy magaddal ?

 Nem.

#9 Mileőtt megkaptad volna a díjat, azelőtt jártál már a blogomon ?

 Nem

#10 Mi a kedvenc betűd ?

 -A

#11 Mi a kedvenc szavad ?

#11 Boldog 

11 kérdés :

 1.Kedvenc sorozatod ?

 2. Miért pont ez ?

 3. Ki a kedvenc színészed és színésznőd ?

 4. Mi a kedvenc számod ?

 5. Kedvenc napod ?

 6. Kedvenc zeneszámod címe ?

 7. Egy tizes skálán mennyire értékelnéd a blogomat ?

 8. Regisztrált vagy valamelyik közösségi oldalon ?

 9. Mi az ? Asztal de nem szék ?

10. Szereted az állatokat ?

11. Mi álmaid munkája ?

Akiknek küldöm:

  A szemétláda csapat :

  Remember : 

  Does it make you feel alive? : 

  Heaven In Your Eyes: Chapter 13 :
  It's My Life :
  Pretty Little Liars: Chapter 28

(Sajnos 11-et nem tudok összeszedni)

01-Az utolsó nap

Sziasztok, meghoztam az első részt! Remélem tetszik . ☺-Lucy*-*

Amanda szemszöge

.Reggel kissé álmosan levánszorogtam a konyhába. Már egy hete, hogy elevszítettem a bátyámat, de úgy érzem még nem tettem túl magam a halálán. Úgy vártam a temetése napját, de most egyszerűen nem érzem magamat elég erőshez ehhez. Gyorsan elkészítettem a forrócsokimat, majd indultam volna fel a lépcsőn, de megláttam egy fényképet, amin megakadt a szemem-Josh-al a közös képem. Könny lábadt a szemembe, mivel még a szakításunk friss volt és nem éppen kellemes. Miközben azon agyaltam, hogy miért törte össze a szívem, észre se vettem, hogy a nővérem megállt melletem szépen kiöltözve.
-Nem érdemes vele foglalkoznod, nem érdemel meg téged.-mondta.
-Tudom, de nehéz elfelejteni.-válaszoltam, viszont a mondat végére elcsuklott a hangom és kijött belőlem a sírás.  Csak ültem a fotelemben mellettem Miranda-val és rájöttem, hogy minden Josh-ra emlékeztet. Ekkor viszont anya állt meg  a szobában és öt perc egy helyben ácsorgás után megszólalt:- A ruhádat kikészítettem. Készülődnöd kéne Am.
Szó nélkül felmentem a szobámba és felöltöztem. Készülődésemet egy telefonhívás szakította félbe:
-Szia Amanda!- kiabálták egyszerre négyen a telefonba.
Azonnal tudtam, hogy Sasha, Ash, Troian és Shay azok. Ők azok a barátnőim, akikre mindenben számíthatok. Hanguk akaratlanul is , de mosolyt csalt az arcomra.
-Sziasztok. Hol vagytok?-kérdeztem
-Még Sasha-nál-mondták, de alig értettem.
-Egyszerre csak az egyikőtök beszéljen mert nem étem.
-Az a lényeg, hogy késében vagyunk. Találkozzunk akkor a temetőnél-mondta Shay, majd le is tettem a telefont.
Bezártam a lakást, és beültem Miranda és a szüleim mellé az autóba. Útközben fejemet az ablaknak támaszta ültem és közben esni kezdett az eső, ami még inkább megpecsételte a rossz hangulatomat.
Hamar odaértünk. A nagy tömegből azzonnal kiszúrtam a lányokat, így együtt mentünk be a templomba.

Kis várakozás után megérkezett a pap, és felszólított engem, hogy mondjak beszédet. Ekkor feláltam és úgy éreztem, mintha egy jókora gombóc lenne a torkomban, de végül szóhoz jutottam.

-Kedves egybegyűltek! Egész tegnapi napom ráment arra, hogy beszédet írjak. De rájöttem, hogy sokkal eredetibb és jobb, ha magamtól elmesélem jó közös pillanatainkat minthogy a kezemben legyen három teleírt papírlap és ne is beszéljek arról, hogy miért volt remek ember. Kiskorunkban amikor a nővéremmel veszekedtem mindig mellém állt. Segített a házikban és  ostobaságokon is összekaptunk, Remek testvér volt, és az is marad. Azt gondolom, mindenki egy ilyen bátyát kívánhatna magának, mint az enyém volt. Szeretlek Patric.

Édesanyám a szemét törölgette, és mindenkiből valami ilyesmi reakciót váltott ki a beszédem. De amikor a helyemre mentem, megpillantottam egy arcot, amit lehet jobb lett volna ha nem látok-Josh. A szertartásnak hamar vége lett-senki se akarta, hogy hosszabb legyen.

-Fogadd őszinte részvétemet-mondogatták sokan.

Elnézéseket kéregetve elhagytam a gyászoló tömeget, és Josh-hoz léptem. Lehet, hogy a történtek után hiba volt odamenni hozzá, de úgy éreztem, muszály. Szemtől szemben álltam vele. Ugyanolyan laza mégis helyes külsővel állt előttem és ugyanúgy megfogott a kék ragyogó szempára. 

-Nem kell semmit mondanod. Nem azért jöttem, hogy megkeserítsem az életedet. Egyrészt azért, mert ismertem a tesódat másrészt szeretném elmagyarázni hogy mi történt köztem és Haley között. Nagyon félreértetted a helyzetet...-mondta, de félbeszakítottam.

-Együtt voltál azzal a lánnyal, vagy nem?

-Igen, de..

-Akkor nincs miről beszélnünk-jelentettem ki és hátat fordítva elindultam. Mivel anyáék még beszélgettek én feldúltan beültem Ash autójába, ahol a lányok már bennt vártak rám. Nem kérdeztek semmit, csak szó nélkül elindultunk. A házunk előtt lelasítottak.

-Biztosan jó ötlet, hogy most egyedül legyél Amanda?-kérdezte Sasha.

-Igen. Csak pár óráról van szó. Köszönöm, hogy eljöttetek.-mondtam és bementem a házba. Nem tudom, hogy a temetés hatására, de amint beléptem mindenhonnan a bátyámmal,Patric-kal közös emlékeim jutottak eszembe. Úgy érzetem, el kell mennem Memphis-ből. Ekkor Miranda megfogta a vállamat.

-Mi a baj?

-Mindehonnan a régi emlékeim jutnak eszembe. Én ezt nem bírom!-fakadtam ki-Ha ránézek a falra, tele van családi képekkel, ha arra nézek, akkor pedig Josh jut az eszembe. Hirtelen felindulásból felmentem a szobáma és a ruháim nagy részét bedobtam a bőröndömbe plusz még az irataimat és elindultam kifelé az ajtón, ám egy hang utánam szólt:

-Legalább azt vérnéd meg amég anyáék hazaérnek.

-Minek, amikor..-kezdtem el a modntatot, de végiggondoltam amit Miranda mondott, így leültem a kanapéra és ott vártam, hogy megérkezzenek. Az idő még soha sem telt ilyen lassan. Annnyi de annyi érzés kavargott bennem, hogy nagyon nehéz volt uralkodni magamon és nem elindulni azonnal a kijárat felé.

-Megjöttük-szólt be anya a szobába. De amint megpillantotta az arcomat és a bőröndöt, tudta, hogy nincs minden rendben.-Ezt minek véljem?

-Anya én tudom, hogy ez nem a legjobb alkalom, de én nem bírok ebben a lakásban maradni tovább! El akarok menni egy kis időre innen!

-Igazán lehetlén tekintettel a jelenlegi helyzetre Amanda Hale!-szólalt meg apa.

Ezek után az egész család vádolt mindenkit mindennel és sorra sértettük meg egymást. Egy idő után mindenki elhallgatott.

-Tudom, hogy ez ellen nincs mit tenni, nem tudlak megakadályozni-szólalt meg anya-de nagyon fogsz hiányozni.

-Te is nekem. És ti is.-mondtam.

Mielőtt kiléptem volna az ajtón, egy másodpercre visszapillantottam. Ennyi elég volt ahhoz, hogy elkapjam apa gyűlölettel teli pillantását. Hiába akartam magamat rávenni arra, hogy visszalépjek, de nem tudtam. Elmentem a repülőtérre, és a legközelebbi géppel elindultam Los Angeles felé.